Anne Frank naplója rajzolva is megható, de más képregények is jutottak a Comic Conra
Számos különleges képregény debütált a 3. Budapest Comic Conhoz időzítve, ezekből mutatunk be párat, de marad még a tarsolyban meglepetés egy másik alkalomra is.
Némi ízelítőt kaptunk már abból, hogy New York egy alternatívája sokkal mocskosabb és halálosabb is lehet. Most pedig láthatjuk, milyen az, ha a noir Pókember útját halál szegélyezi.
Nyitókép: New York Noir, Pókember Noir
A Vad Virágok Kiadó bátran kísérletezik a népszerű karakterek különböző változataiból merítve, a Mi vagyunk a Pókemberek pedig betekintést nyújtott abba az alternatív valóságba, ahol a tisztesség már kihalóban, az emberek csak túlélni szeretnének, a bűnözők pedig minden uralnak a hanyatló amerikai szabadság rabságában. Nos, 2024 végén, a Rozsomák Noir után, megérkezett a kiadó kínálatába a Pókember Noir, amely még jobban elmerül a már megismert mocsokban, és bizony nem kíméli a közkedvelt Pókember ártatlanságát sem.
Ezt is ajánljuk a témában
Számos különleges képregény debütált a 3. Budapest Comic Conhoz időzítve, ezekből mutatunk be párat, de marad még a tarsolyban meglepetés egy másik alkalomra is.
Alternatív dimenziók és elképzelt valóságok, amelyek egymás mellett, alatt és felett sorakozva kínálnak számtalan alternatívát. A végzet és folytonosság mintha csak egy ősi nemezis lenne a Marvel (és a hasonló kiadók) számára, melynek legyőzésére szinte már isteni hatalommal ruházza fel birtokosát a multiverzum, a jolly joker, ami bármikor-bárhol-bármit lehetővé tesz úgy, hogy az alkotók kezét és elméjét semmi sem tartja gúzsban.
Karakterek meghalhatnak, máshol mégis élnek; világok omolhatnak össze, máshol virágzanak és a többi.
Valahol azonban ez a nagy alternatív mánia hitelteleníti és rontja el a teljes összképet, hiszen nem kell semmihez sem igazodni, nincs meg a folytonosság, ami viszont egy nagyobb történet erejét jelenti. De van jó oldala is a multiverzumnak, hiszen ha néha-néha születik egy különálló történet, ami egy teljesen más jellegű valóságot mutat be, az kimondottan impresszív lehet. Így például az a New York, amely régebbi alternatívaként a bűn melegágya és a bűnözés ölelésében senyved.
Ben bácsi itt is meghalt, May néni elkeseredésében vörös színekben politizál, Parker pedig próbál valami hasznosat tenni, amivel a Manó teremtette mocsok sűrűjébe csöppen bele. De ebben a világban senki sem az, akinek mutatja magát, így a pókcsípéstől különleges erőre szert tett Peter sem bízhat senkiben. Legalábbis nagy általánosságban.
Mert persze akadhatnak segítők és szeretők, mint például a Fekete Macska bár tulajdonosa, az alvilágot jól ismerő Felicia Hardy.
Aztán a 2010-es Szemek arc nélkül című történetben újabb, még a Manónál is veszélyesebb gonosztevők kerülnek elő, akik a fogyatékkal élő Dr. Otto Octaviussal együtt dölgozva annak borzalmas kísérleteit támogatják. Parkernek pedig egy barátja is érintett az eltűnt nigrók ügyében, ezért újabb harc, ezzel együtt újabb nagy áldozat vár a közkedvelt és barátságos Pókemberre.
Végül, de nem utolsó sorban a 2020-as Babilon alkonyában egy ősi ereklye körül zajlanak az események, amelyekbe az alakuló 3. Birodalom is komolyan beleszól, miközben Pókember egy csomó új barátot és ellenséget ismer meg egy olyan izgalmas utazás során, amely igazán egzotikus és veszélyes helyszínekre vezeti el a közkedvelt szuperhőst, aki jól tudja, hogy a nagy erő nagy felelősséggel jár.
Ezt is ajánljuk a témában
Már egy hete nézhető a Deadpool & Rozsomák a moziban, a film bemutatójára pedig a képregénykiadók is felkészültek. Főleg Rozsomákkal.
Más kérdés, hogy az ehhez hasonló beszólások és kikacsintások kicsit túl sűrűn záporoznak a harmadik nagy sztori alatt, ami látványában hiába hozza a noir hangulatot, hiába emlékeztet többek között a 2009-es The Saboteur videójátékra, sőt hiába igényesebb a rajzok terén, kevésbé komolyan vehető. Pláne, hogy a végére már mintha mindent akartak volna az alkotók. A kevesebb néha több elvén viszont
az első két nagy sztori kifejezetten erős, sőt kimondottan érett, mind világát, mind témáját és nyelvezetét illetően, emellett Pókemberhez képest mindenképpen komor, miközben kiválóan illik a noir tematikába.
Ennél a két, egyébként összefüggő történetszálnál még érezzük, hogy minden tettnek tétje van, pláne, hogy a bűnözők gond nélkül lecsapnak bárkire, aki veszélyezteti hatalmukat, vagy akár csak ellen mer állni. Hogy itt a rajz elsőre jóval gyengébb, piszkossága ellenére pedig nem kimondottan a noir hangulatot hozza? Végeredményét tekintve egyáltalán nem számít.
A Vad Virágok Kiadónál megjelent gyűjtemény a noir történetekkel
A 3-ból 2 pedig eléggé jó arány, pláne úgy, hogy a babiloni sztori sem gyenge, csak nem olyan erős, mint a felvezetés. Bár a három történet három különálló, kisebb kötetben is megvásárolható, a limitált kiadású, 352 oldalas Pókember Noir nemcsak vaskosabb és mutatósabb, de extra oldalakat, ezáltal borítókat és vázlatokat, valamint egy bónusz történetet is tartalmaz az Edge of Spider-verse #1 száma képében. Ráadásul a védőborító is kifejezetten mutatós.
Így mindenképpen megéri az árát, azt meg csak remélni lehet, hogy Rozsomákot és Pókembert az X-Men és a Megtorló is követi a későbbiekben, hiszen a Noir-sorozatban angol nyelven már több karakter is tiszteletét tette.